Avagy három szabály (és akcióterv) a fitnesz terved következetes betartásához
Amikor az ember eldönti, hogy „Elég!” „Most pedig leadok 15 kilót” (ezt többnyire lányok mondják, pedig sokszor a fiúkra is ráférne) vagy „Most pedig kicsit kigyúrom magam” (ezt meg többnyire fiúk mondják, holott a lányokra is ráférne), akkor hirtelen akar mindenki mindent megváltoztatni. Egyik pillanatról a másikra gyökeres fordulatot akar az életében.
Azonnal jön a zöldségsalátázás, és a naponta futás, vagy valami ugra-bugra, mert a legtöbben saját kútfőből dolgoznak, nem tudván, hogy hogyan is működik az emberi test. Szerencsére Te már tudod, hiszen már olvastad az Edzés Mester Programot, ami mindent elmond, amit csak tudnod kell a fogyás és a testedzés fiziológiájáról és a legkorszerűbb edzéselvekről.
De itt nem is ez a lényeg, hanem az, hogy ez a kezdeti „Most már aztán elég!” lelkesedés néhány nap esetleg egy-két hét után elillan. Pontosan akkor, amikor kiderül, hogy ez nem is olyan könnyű, de legkésőbb akkor, amikor az eredmények nem jönnek vagy a kezdeti eredmények visszaesnek.
Éppen ezért szeretném leszögezni, hogy sokkal valószínűbb, hogy eléred a célodat, ha a következő néhány pontot betartod:
- Az elhatározás az első lépés, ennek meg kell lennie!
- Az elhatározás nyomán inkább a következetességre helyezd a hangsúlyt, mint a változás nagyságára!
- Megfelelő tudással kell felvértezned magad, hogy tudd, mit várhatsz el és mit nem (pl. jövő hónapban lesz az osztálytalálkozó, ezért le akarok adni 20 kilót nem járható út), és hogy az elvárható szintet viszont képes legyél magadból kihozni.
Általában a második és a harmadik ponton szoktak a legtöbben elcsúszni. Mivel az első pontig mindenki eljut, Te pedig az Edzés Mester Programmal már megszerezhetted a szükséges tudást, ezért most a második pontról szeretnék beszélni.
1. szabály: A következetesség fenntarthatósága és a változás mértéke fordított arányosságban áll egymással
…avagy haladj apró lépésenként!
Minél nagyobb változást akarsz az életedben életbe léptetni, annál nagyobb a valószínűsége, hogy kudarcra lesz ítélve a próbálkozásod. Hogy megértsd, hogy ez miért szükségszerű, nézzük meg, hogy milyen pszichológiai erők munkálkodnak bennünk. Jelen szabály szempontjából két erő munkálkodását kell megértenünk:
- Az új iránti igény. Ide tartozik minden, ami kívül esik a megszokott tevékenységeiden. Ide tartozik az új film, az új zene, az új kapcsolatok, az új élettapasztaltok iránti igény, de ide tartozik az is, hogy ki tudsz-e alakítani egy új napi rutint, fel tudsz-e venni új szokásokat, le tudsz-e vedleni régi rossz szokásokat, tudsz-e változtatni az életedben valamin (pl. másik munkahely, másik kapcsolat, másik élőhely, más barátok), ha szükségét érzed. Illetve ide tartozik az alkotás iránti igény és az az igény, hogy valahogyan túlszárnyald az eddigi énemet, teljesítményedet. Ezt teljesítményigénynek is nevezhetjük. Az új iránti igény kielégítése összességében az örömérzetet növeli.
- A régi (vagyis a megszokott és biztonságosnak érzett) iránti igény.
Ide tartozik az, hogy lesznek kedvenc dolgaid (filmjeid, zenéid, kapcsolataid), lesznek dolgok, amihez ragaszkodsz, lesz napi rutinod, berögzült gondolataid, világnézeted, stb. Ezek mind az állandóság érzetét segítik benned kialakítani. Vagyis a régi iránti igény kielégítése összességében a biztonságérzetedet növeli.
Ez a két erő együttesen felelős a boldogságodért. Nyilván, ha nincsen kielégítve az új iránti igényed, akkor fásultnak, rutinszerűnek és monotonnak fogod érezni az életedet. Ha viszont a régi iránti igényünk nincs kielégítve, akkor nem érzed magad biztonságban. Állandó teljesítménykényszer, nincs egy biztos pont, amire számíthatsz, stb. Bár a kettő egyensúlya szükséges, mégis az máris nyilvánvaló, hogy a két erő sokszor még a legbanálisabb dolgokban is teljesen ellentétes.
Az agyad mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a régi, biztonságosnak érzett dolgokat fenntartsa. És ezt szó szerint kell venni: MINDENT, amit csak lehet. Ha meg akarod változtatni az életedet, és szeretnél minden nap mozogni (mert eddig nem tetted), akkor azt fogja neked mondani, hogy „Fáradt vagyok”, „Nincs kedvem”, „Ez meg se éri”, „Úgysem fog sikerülni”, és ehhez hasonló, az elhatározásodat nem túlságosan segítő dolgokat.
Ráadásul minél több dolgon akarsz egyszerre változtatni az életedben, annál erősebben tiltakozik majd és annál letaglózóbb lesz mindaz a negatív gondolatsor, amit közvetít feléd! Mivel azonban az agyad nem tesz különbséget jó és rossz szokások között, ezért ha úgy érzed, hogy ez a változás rossz, felül kell kerekedned az agyad által közvetített gondolatokon a változásért! Már egy-egy változás is komoly gondot okozhat, nemhogy egy teljes átalakulás.
De akkor mi a teendő?
Úgy „verheted” át az agyadat, ha kis lépésenként haladsz a változás felé. Pl. először csak bevezeted, hogy több zöldséget fogsz enni. És az étkezések mellé paradicsomot, paprikát, savanyúságokat, stb. iktatsz be. Vagy úgy, hogy napi 5-10 perces mozgásokkal kezded a testedzést. Így a saját ellenállásoddal is könnyebb lesz megharcolni, hiszen csak egy kisebb dologról van szó.
Általában azonban még a kis változtatások is 3-4-ig komoly erőfeszítést jelenthetnek. Két-három hét után már egyre rutinszerűbbé válik, és szép lassan az agyad is hozzászokik, hogy most már ez a módi. :-) És ez a cél, mert onnantól kezdve, hogy jó szokásaid vannak, azokat is ugyanúgy védeni fogja majd, mint a rossz szokásaidat. Pár hónap múlva már akkor fog nyavalyogni neked, ha nem eszel zöldséget vagy ha nem csinálod az edzést!
További segítséget jelenthet, ha
- találsz magadnak egy elszámolótársat, vagy
- találsz egy közösséget, ahol hozzád hasonló problémákkal küzdenek, és néha rád dörrentenek, ha szükséges
- keress valakit, akinek adsz a véleményére, és minden egyes alkalommal, amikor éppen a fitnesz terved ellen vétenél (pl. nem a tervnek megfelelően étkezel vagy kihagysz egy edzést), írd le, hogy miért döntöttél így. Később oszd meg ezzel a személlyel a döntésed okait és kérd ki a véleményét, hogy szerinte jogos-e vagy csak egyszerűen kifogásokat kerestél. Ennek az előnye, hogy sokkal nehezebb lesz a saját racionalizálásodat elhinni, így nehezebben fogod tudni átverni magad. :-)
2. szabály: A döntés mindig a te kezedben van
…avagy ne hitesd el magaddal, hogy tőled kívülálló okok miatt nem tudod tartani a tervedet!
Ha bármikor azt hallod magadtól, hogy „Nincs elég motivációm!” vagy „Én most ezt nem tudom megcsinálni”, akkor mindig gondolj a következőkre:
Ha eldöntötted, hogy márpedig te most lefogysz, egészségesebben élsz, kicsit „kigyúrod” magad, akkor már megvan az a motivációd, ami a sikerhez kell. Ezért el ne hidd ezt a botorságot az agyadnak! Az agyad mindig olyasmivel fog próbálkozni, ami téged a tehetetlennek és képtelennek tüntet majd fel.
Pl. a „Nincs elég motivációm” úgy hangzik, mintha egy tőled kívülálló dolog miatt nem tudnád megcsinálni a mai 10 perces edzést, hiszen nincs motivációd, tehát kéne egy kevés. Nem, nem, nem és nem és nem! És még egyszer nem! :-) És ha esetleg még nem lenne világos, akkor: NEM! Már kitűztél magadnak egy fitnesz célt (legyen az fogyás, izomépítés, fittség, több energia, a maratontáv lefutása, bármi). Tehát nehogy elhidd, hogy nincs motivációd. Persze, hogy van!
Nem kizárt, hogy az élet közbeszólt. A gyerek beteg lett, a főnököd egész nap ugráltatott, kaptál egy rossz hírt valahonnan és most nem akarsz edzeni vagy igazán úgy érzed, jó lenne nassolni vagy bedobni valami gyorsat ahelyett, hogy főznél vagy lemennél zöldséget vásárolni. Ilyen volt, van, és lesz is. De egy biztos, ez nem azt jelenti, hogy nem vagy motivált!
Egyszerűen csak arról van szó (és ezt így kell felfognod!), hogy az adott pillanatban két ellentétes dolgot akarsz, és ezért döntened kell, hogy mi a fontosabb neked. A leghatékonyabb ez a felfogás, ha különválasztod a rövid távú hasznokat a hosszú távú hasznoktól, mert ha komolyan megtanulsz így gondolkodni, akkor többnyire a hosszú távú hasznok mellett fogsz dönteni.
Esetleg egy olyan szabályt is bevezethetsz, hogy minden tizedik, nyolcadik, ötödik döntésed lehet rövid távú, ha szeretnéd. De egy dolog mindenképpen legyen tiszta: a döntés a jelen helyzetben a Te kezedben van, és nem holmi motiváció hiánya vagy jelenléte fogja meghatározni a tetteidet!
A hatalom nálad van!
Ha pedig már döntöttél, jól jegyezd meg, hogy hogy érezted magad utána, mert legközelebb azt a kérdést is fel kell tenned magad, hogy szeretnéd-e így érezni magad még sokszor vagy sem.
3. szabály: A tervezhetetlen is tervezhető
…avagy ne hagyd, hogy a váratlan dolgok felborítsák a terveidet!
Mivel lépten-nyomon olyan dolgok történhetnek velünk (és történnek is), amelyekre nem számítunk, és amelyek azután könnyen eltéríthetnek minket a szándékainktól, ezért nem árt előre gondolni az ilyen eshetőségekre is.
Első körben érdemes leülni és egy listát készíteni azokról a dolgokról, amelyek többször is előjönnek és felborítják a napi tervedet. Például ha a főnököd sokszor kér meg arra, hogy maradj még bent munkaidő után egy kicsit túlórázni és emiatt sokszor nem tudsz edzeni, akkor ez rákerülhet a listára.
Ugyanúgy rákerülhet az is, hogy mikor vacsoráznál, sokszor előfordul, hogy nincs zöldség otthon és nincs kedved már elmenni valami este is nyitva tartó üzletbe, hogy bevásárolj. Érdemes rászánni egy fél-egy órát egy ilyen lista kidolgozására, később pedig – ha újabb problémákba ütközöl – folyamatosan bővítheted a listádat.
Mi legyen a listán?
A probléma oka és egy megoldási javaslat. Például ha a sokat kell túlórázni, akkor megpróbálkozhatsz azzal, hogy reggel munkába menet előtt mozogsz 10 percet. Vagy kijelölsz egy időt a családban is, amit egyszerűen csak „én-idő”-nek nevezel és mindenkinek megmondod, hogy ebben az időben csak akkor zavarjanak, ha már kipusztult az emberiség fele és menekülni kell valami űrszörny elől. :-)
Ha sokszor előfordul, hogy el kéne menni bevásárolni, és emiatt nem tudod tartani a zöldségevős tervedet, akkor megoldási javaslat lehet, hogy minden szombaton egy hétre előre bevásárolsz. Általában egy hétig bőven elállnak a zöldségek és a gyümölcsök. A savanyúság pedig főleg. :-)
Ha van olyan probléma, amire nem találsz megoldást, nyugodtan kérdezd meg a párodat, barátodat, ismerőseidet, hogy van-e javaslatuk. Meséld el nekik, hogy mi a gond és ez miért gond, és kérdezd meg őket, hogy ők ezt hogyan oldanák meg. Általában a kívülállók mindig tele vannak jobbnál jobb ötletekkel.
Ami pedig a legfontosabb: legyen egy terved arra az esetre is, hogyha valamiért mégsem tudnád tartani a fitnesz tervedet! Nem tudsz enni egy napig a tervednek megfelelően? Akkor egy hétig nincs nassolás egy pici sem. Vagy nem tudtál edzeni az egyik nap? Hétvégén be kell pótolnod. A lényeg, hogy ne hagyd a fitnesz terveidet kútba esni, csak mert az „élet úgy hozta”. Mindig lesz valami váratlan, és ezeket meg kell tanulni folyamatosan kezelni.
Sikerre fel!
Ha ezt a három szabályt elfogadod és ezek szerint gondolkozol, szinte katonás következetességgel fogod tudni betartani a fitnesz tervedet és meglátod, hogy még kellemes érzés is lesz, hiszen végső soron a te terved, a te döntésed, a te akaratod, a te vágyad, álmod és célod, amit Te akarsz elérni! És ha nem hagyod magad holmi apró-cseprő földrengések, földönkívüli invázió és világvége ürügyén lebeszélni a terved megvalósításáról, akkor meg is fogod valósítani, és az az eredmény csak a tiéd lesz, aminél nincs jobb érzés a világon.
Sok sikert hozzá!
Szép napot,
Szűcs Ildikó
EdzésMester
Ez a cikk szerzői jogvédelem alatt áll! Másolása, módosítása, egyéb fórumokon való – részben, vagy egészben történő – közzététele nem engedélyezett! Ha szeretnéd megosztani másokkal, ezen oldal linkje közzétehető.
Kedves Ildikó!
Köszönöm a pozitív megerősítést és a biztatást. Rámutatsz arra, hogy a lényeg a részletekben rejlik. Hogy érdemes a dolgok mögé nézni, és ahelyett, hogy azt mondogatjuk: ezt nem tudom megcsinálni, ez túl nehéz, megnézni a lehetőségeket, hogyan lehetne mégis. Az igeneket kell keresni. Ehhez viszont valóban akarni kell, kell a motiváció. Te nagyon lelkesítően mondod, hogy ha az első döntés már megszületett az emberben, akkor meg is van a motiváció.
És hiteles példa is vagy ebben, a boldogságtól sugárzol az esküvői képeken, és döbbenetesen jól nézel ki!
Van egy kedvenc mondásom (talán egy graffiti): Nem tudtam, hogy lehetetlen, ezért megcsináltam :o)
Sok sikert!
Csilla
Kedves Ildikó!
Köszönöm a lelkesítő szavaidat. Ma reggel annyira magam alatt voltam, hogy el sem tudom mondani. Tegnapra volt betervezve a futás, ehhez képest fél 10-kor mentem haza a munkából, és mivel a szomszédommal kezdtünk el futni, így erről már lemaradtam. El is voltam keseredve. De akkor majd ma bepótolom.
Gratulálok az esküvődhöz, én is szeretnék ilyen dögösen kinézni, ha véletlenül a jelenlegi párom a másfél évvel ezelőtt tett feleségül kérést meg akarná valósítani.:) Azért remélem, a nászutat nem hagyjátok ki, mert úgy tűnik, mintha most is dolgoznál minden nap.:)
Sok boldogságot!
Margó
Szia Ildikó!
Elolvastam minden leveled, és sok hasznos információval lettem gazdagabb. De ez az írás, mintha nekem készült volna! Biztosan sokan érzik így, nagyon jó motiváló hatása van, és hasznos a tudatos gondolkodás fejlesztésében. Köszönöm!
Gratulálok, és sok boldogságot kívánok!
Üdv.,
Judit
Kedves Ildikó!
A leveled elgondolkodtat. Sajnos én is a saját
csapdám áldozata vagyok. Az elhatározás megvan,
csak a mozgás terén előbbre lépni nem akaródzik.
Én fiatal koromban sportoló voltam/mindíg csapatban/
és most nem nagyon akaródzik egyedül mozogni. Amit
még a súlyom is befolyásol. Ugyanis 110 kg. vagyok.
Futni, mint magát a futást sosem szerettem, most meg
nem is tudnék. 1 éve műtötték meg a térdem és bizony
azóta is rengeteget híztam. Amúgy mozgékony és hajlékony
vagyok/le tudok tenyerelni a földre/. Lehet, hogy az
álmom csak álom marad? Sajnos már 67 éves vagyok.
Hogy mi az álmom? 80 kg!
Üdvözlettel Rozália
@ Rozália
Hidd el nekem, sosem késő. :-) Az Alakváltó programomban vannak hatvanasok is. Neked olyan mozgást kell végezned, ami nem az ízületeket terheli, hanem inkább az izmokat mozgatja át. :-)
Kedves Ildikó és Kedves Olvasók!
Én úgy látom, hogy ebben az írásban leginkább apró „trükkök”-re, praktikákra van helyezve a hangsúly és egy nagyon fontos tényező egyáltalán nincs megemlítve. Ez pedig a lelki tényező.
A lelki tényező mindenkinál más „összetételű” és ami az egyik embernél működik, az nem biztos, hogy másiknál is működni fog.
A kis praktikák alkalmásánál sokkal fontosabb, hogy az ember ráhangolódjon a céljaira és akkor jönnek maguktól a kis ötletek, megoldási lehetőségek – saját kútfőből személyre szabottan! Persze nem azt mondom, hogy nem kell információkat gyűjteni (én is ezért olvastam el ezt a cikket), de alkalmazásra kell a hangsúlyt helyezni. A gyakorlatban történő alkalmazás pedig csak akkor működik, ha az ember kellően ráhangolódik a céljaira. A ráhangolódásnak része kell legyen a pozitív gondolkodás, aminek az elsajátítása nem annyira magától értetődő és egyszerű, mint sokan hiszik. Ezt is tanulni kell!
Ha nincs meg ez a lelki tényező, vagyis a pozitív ráhangolódás, akkor minden motiváció és minden apró kis praktika hiábavaló, mert csak meddő küzdelemmé változik a céljaink elérésére való törekvés.
Szia Ildikó!
Köszönöm a tanácsokat és az apró trükköket!Ismét nagyon sokat tanultam Tőled :-))Nekem rendkívül sokat jelentenek a kézzelfogható abszolút logikus javaslataid.Én „vakon” követlek! Vasakarattal és kitartással el fogom érni a célomat!!!Az életmód változtatás jó úton halad és az eredmény is kezd látszani,aminek nagyon-nagyon örülök!!!
Üdv: Marcsi
@ István
Meg van említve, csak bele van építve az apró „trükkökbe”. Egyetértek, hogy a legfontosabb lelki tényező, hogy az ember bizakodjon a jövőben, vagyis elhiggye, hogy lehetnek eredményei. Hogy elhiggye, hogy amennyiben így halad, *lesznek* is eredményei. Erre a legjobb gyakorlat, hogy kitűz egy nagy célt, de kitűz kis részcélokat is. És akkor amint azok teljesültek, máris nagyobb a hit, plusz azonnal van teljesítményérzés, ami további erőt ad a tovább haladáshoz. :-)
A pozitív gondolkodást (ami valójában pozitív várakozás a jövőt illetően, bármiről is legyen szó) véleményem szerint kizárólag az eredmények hozhatják meg. És a saját erőből elért eredményeknél semmi sem hat pozitívabban erre. Ezért fontos ez a három pont. Ha ezt a három pontot észben tartod és e szerint próbálsz eredményeket elérni, rengeteg dolog megváltozhat az életedben. És nem azért, mert sikerült lefogynod… :-)
Nagyon szépen köszönöm a sok bíztatást és a jó tanácsokat.Erős az elhatározásom és meg fogom csinálni,bíztos,hogy utána nagy örömet fog okozni az eredmény.Üdv.Zsuzsi
Szia , Ildikó !
Nagyon örülök, hogy közzétetted a gyönyörű esküvői képeidet, mert a képekről sugárzó boldogság is motiválhat mindenkit, mégegyszer gratulálok.
Én a magam részéről most éppen elakadtam, sőt elkezdtem komolyan visszahízni az elmúlt hónapokban leadott kilókat, pedig így 51 évesen pont ez hiányzik a legkevésbé.
Nassolok persze, mint korábban is , de úgy gondoltam, mivel ugyan inkább a stresszoldás céljából, mint a fogyás végett, de olyan sokat mozgok / spinning, kondi torna, Pilates / , hogy belefér , de tévedtem : a legutóbbi 1 hónap alatt sikerült 4 kg-t beszereznem a még leadandó 8 – 10 helyett . Tudnál segiteni, hogy „jó útra térjek”?
Üdvözlettel Ildikó
Kedves Ildikó!
Nagyon tetszettek a praktikák. A vágyak vagy kívánságok naplózása helyett, mellett ezt fontosnak találom. A baj csak az, hogy az agyunk akkor, amikor védeni akarja a régi berögzült szokásokat, sajnos ezt a listát is figyelmen kívül fogja/akarja hagyni. Ez teljesen természetes.
Én ezt régebben úgy oldottam meg, amikor leszoktam a dohányzásról, hogy készítettem egy színes nagy feliratot, amelyikben szerepelt a cigire való rágyújtás eredményeképp a koporsó, és amelyiken szerepelt az is, hogy az áthúzott cigaretta milyen klassz dolgokat jelenthet számomra. Ez ki volt függesztve a szekrényemre, és akár akarta látni az agyam, akár nem, nem mehettem el mellette a nélkül, hogy ne néztem rá unos-untalan.
A 3.-4. hónap után lekerült, mert másképp jelentek meg a dohányzás ártalmai a képzeletemben. Többször álmodtam róla, amikor ugye nem nézhettem a szekrényemen ajtajára, ilyenkor kivártam egy alkalmat, amikor ismerőseim közül valaki megkínált, és rá is gyújtottam, de magamnak egész dobozzal többé nem vásároltam. Ez a pár alkalom azonban már annyira rossz érzést keltett bennem (a cigi sem esett jól), hogy egy idő után magától elmaradt, hogy éltem volna ezzel a kihágással.
Tudom, hogy ez a példa nem ugyan olyan, mint a fogyókúránál, mert itt pont ellenkezőleg kell cselekedni, vagyis valamit meg kell tenni, ahelyett, hogy elhalasztanád, ezért ez sokkal nehezebb, mint a passzív elkerülése egy rossz szokásnak. De az is lehet, hogy innen is meg lehet közelíteni a dolgokat, mármint eleinte nem arra kellene összpontosítani, hogy mit kell tenni, hanem arra is elegendő, hogy mit nem nem akarok tenni, és helyette mintegy megoldásként szerepelhet a jó szokás (edzés, napi 5*-i étkezés, naplózás) bevezetése.
Drága Csilla!
A gyönyörű esküvői képek láttán meghatódtam, mintha örökké ismertük volna egymást. Pedig csupán leveleidet tanulmányoztam, amiből hallatlan pozitív energia sugárzott felém.
Köszönöm Neked, hogy a 68 éves lelkemet újra felráztad és az egészségemmel kapcsolatos panaszaimat félretéve új motivációt, erőt kaptam a további egészségesebb életemhez.
Mária
Nincs annál boldogítóbb érzés, mint amikor véghez tudja vinni az ember azokat a célkitűzéseket, amiket eltervezett és a látványos siker hosszútávra
meghozza eredményét a következetes és kitartó edzésprogram betartásával.
Az eredmény önmagáért beszél, hiszen látni rajtad is Ildikó, hogy milyen fiatal és fitt vagy a rendszeres edzések mellett.
Köszönöm szépen a támogatást és a motiválást, a segítségeddel biztos vagyok benne, hogy én is szép eredményeket fogok elérni. Üdv. Adrienne
Kedves Ildikó!
Mit tegyen az akinek
– korábban normál méretei voltak, de
– mára egészségügyi próblémái lettek, és
– a korábbi tornát szép lassan be kellett fejezni?
Ezek közül a tornát akadályozók a következők:
1/ csigolya elcsúszás,
2/ műtét után sok évvel a hasizmok szétcsúszása (ez valószínüleg a sok hasizom torna miatt következett be)
3/ két hasi sérv (az orvos nem javasol műtétet).
Nagyon várom a válaszod.
bmregi
A 60-as éveiben járó falusi parasztasszonyról, aki mosni-vasalni jár hozzánk több mint 30 éve, kiderült, hogy sem a bor, sem a kávé nem tesz jót a szívének. Ezért most mindkettőt mellőzi. – De nem kívánja ? – kérdeztem én. – Dehogynem kívánom – mondta ő – de A SZÁMNAK ÉN PARANCSOLOK ! :)
Nos, akinek ez nem megy ilyen egyszerűen és magától értetődően, annak kellenek az Ildikó bíztatásai. És bizony …. kellenek !
Kedves Ildikó és mindenki! Köszönöm a motivációt, jókor jött, mert a szomorú hangulatom miatt gyakran vagy könnyen elmegy a kedvem a tornámtól. Pedig már mindennap csinálom a sok felülést, és senki nem motivál. :( Így nehéz. De már most is látom az előnyös változást, és jobban is érzem magam. És remélem mindennap képes leszek megcsinálni legalább a sok felülésemet. Most 175cm, 59kg vagyok. Tudom sokan mondják, hogy az ideális! De én változtatni akarok, egy szép alakot akarok elérni, lapos hasat! Hála istennek már egyre szebb a hasam, meg egészségesebben eszek egyenlőre. Mindenkinek kívánok szép eredményeket! R.
Kedves Ildikó!Először is szeretnék gratulálni az esküvődhöz.Nagyon sok boldogságot kívánok!Nagyon tetszik minden amit írtál az előző hónapokban is ,meg most is.Elindítottál egy olyan folyamatot ami talán segít a közérzetem,a mozgásom javításához.Mivel nem tudok fitnesz-programot csinálni elmentem egy gyógytornászhoz aki lassan és óvatosan próbálja újra erősíteni az izmaimat és most már 1 órát tornázom sajnos nem naponta de hetente kb.4 alkalommal.Köszönök mindent és várom a további leveleidet.Üdv:Mária
Kedves Ildikó! Nagyon köszönöm a bölcs tanácsokat és a biztatást.Sajnos igaz, hogy az ember hajlamos mindig hárítani, ha új életforma elkezdéséről van szó,a megszokott,kényelmes életmódot nehezen váltja fel és kifogásokat keres magának, hogy miért nem tudja elsajátítani.Pedig saját magunkat csapjuk be, és a megálmodott vágyainkat dobjuk el.Talán valahol magunk sem hisszük el, hogy sikerülhet.Kellett ez a motiváció mindannyiunknak, hogy elgondolkodjunk,mit is szeretnénk igazán. Az biztos, hogy kitartónak és türelmesnek kell lennünk saját magunkhoz, hogy minden apró eredménynek örülhessünk, így napról-napra erősödik bennünk az a vágy, hogy amit elterveztünk véghez is vigyük.Mindenesetre szeretnék kitartani! Mindenkinek sok sikert kívánok ! Rita
Gratulálok,Hosszú boldog életet kívánok Nektek Margit
Szia Ildikó!
Na ez kellett nekem! Már megyek is ugrókötelezni! :-)
Üdv: Detty
Szia Ildikó!
Először is,gratulálok,nagyon szép pár vagytok! Bombázó menyasszony voltál!!
Valamint köszönöm a tanácsokat,a szívem mélyén tudom,hogy teljesen igaz!Megpróbálom beépíteni a gondolkodásmódomba!
Köszönöm szépen!
Üdvözlettel: Gabi
Húú, de kár, hogy nem vettem meg az edzés programod már az első körben..:)
ilyen ez a diáklét..
köszönöm a cikket;-mert ezt a módszert, az egész életre lehet alkalmazni…
..azt mondta, Kriston Andrea , az intim torna kifejlesztője Mo.-on, h az ugrókötél nagyon ártalmas a női gátra, és egyéb belső intim szervekre…
Szia Ildikó
Még nem irtam neked de most megteszem. Olvasom a leveleidet és nagyon tetszenek a leirt tapasztalataid.Én is kérdznék valamit.50 fölötti nő vagyok kb 10-15 kg fölösleges sullyal.Curves tornára járok amit nagyon szeretek és tetszik is.Nem kifejezetten a fogyaás miatt inkább a rendszeres mozgas miatt választottam ezt. Most ugy gondolom,hogy nem ártana a derekamrol leadni egy kicsit.Enni nagyon szeretek és nem szivesen hagyok ki semmeit sem.Nem vagyok válogatos.Nem falok.Segits nekem abban milyen kiegészitő otthon végezhetö gyakorlatok lehetnek ami ebben segit.
Köszönöm üdv Judit
ui Nagyon sok boldogságot kivánok nektek.
Kedves Ildikó!
Nagyon szépen köszönöm, ez most nagyon jókor jött.
Lassan egy éve dolgozom rajta, hogy szépen folyamatosan diétázva és edzéssel fogyjak. Eddig sikerült már leadnom vele 11 kg-ot, és egy kicsit most az utolsó 5 kg-nál megtorpantam.
De tőled kaptam egy új lökést!
Köszönöm!
Gratulálok és sok boldogságot kívánok Nektek!
Köszönöm Ildikó!
Sok hasznos dolgot tanultam tőled.
Ígyekszek minél többet megfogadni.
Kedves Ildikó!
Ez év januárjában kezdtem el fogyókúrázni-életem folyamán már sokadszor. Most 125 kg-ról indultam. Jelenleg 20 kg fogyásnál tartok, ami egy fél év alatt ment le. Ezúttal az a célom, hogy egyrészt még fogyjak vagy 2O kg-ot, másrészt hogy ezt meg is tartsam. Ehhez nagyon nagy segítség, hogy te vagy és olvashatom a leveleidet, amelyek mindig a legjobbkor jönnek. Most épp el vagyok keseredve, mert már egy ideje nem mozdul a súlyom /ami természetes jelenség fogyókúra közben/ és pont ma kapom meg a motívációról szóló leveled, ami nagy erőt adott nekem. Köszönöm és gratulálok a házasságodhoz!
Mindenben tapasztalattal egyetértek. A kitartás, az önmotiváció megtalálása nagyon fontos. Külső segítséggel tényleg minden könnyebb. Párhuzamot látok pénzügyi tanácsadói munkám és a leirtak között. Az embereknek meg kell tanulni a meglevő adottságaikkal (én esetemben a pénzzel) megfelelően tervezetten, előrelátóan bánni.
Köszönöm Ildikó és egészségben, anyagi jólétben hosszú házaséletet kívánok!
Kedves Ildikó!
Szívből gratulálok és sok boldogságot kívánok! Valami fantasztikus sugárzik belőletek, ezt igazán jó látni.
Ha van néhány jó ötleted hogyan is kezdjek bele, szívesen fogadnám. 44 évesen újra kisbabát vállaltam a meglévő két nagy fiú után. Most már 10 hónapos és sikerült leadnom azt a 16 kg-t amit felszedtem. Ez végül is jó, de nem volt nagy erőfeszítés, inkább csak egy kis odafigyelés kellett. Igen ám, de már előtte is egy bő 10 kg plusz volt rajtam. Na itt a probléma. :) Viszont időközben egyedül maradtam és nem igazán van segítségem, így edzőterem nem nagyon jöhet szóba. Szóval marad az itthon. De mit? De hogyan?
Nagyon örülnék néhány hasznos tippnek.
Előre is köszönöm.
Évi
Kedves Ildiko!
Azt kell, hogy mondjam az eddigi leveleidet olvasva ram ez volt a legnagyob hatassal. A mindennapi elet ugyanis elegge le tudja torni am embert es hajlamos elhalasztani a betervezett dolgokat. Most en is eljutattam a holt pontra, mert feluton vagyok a kituzott celtol es egy kicsit el vagyok keserdtem.A levelet olvasva viszont visszatert belem a kedzeti lelkesedes: szoval meg legyurom azt a par kilot es egjen a zsir! koszonom megegyszer Ildiko! Ja es meg valami amit majdnem elfejetettem: bar lehet kicsit megkesve, de szeretnek gratulalni az eskuvodhoz es sok sok boldogsagot nektek! Koszonettel: Mary:)
Sziasztok!
Nekem sokat segített ez a sok tanács.Előző elhatározásomnál(-10 kg),egy nagyon nagy és hosszú holtpont miatt abbahagytam az egészséges étkezést(sport maradt),és ezért a fogyás is megállt..
De mostmár tudom,ha nem hagytam volna abba,sikerült volna..mert mindenkinek VANNAk és lesznek holtpontjai,amik romba dönthetnek mindent.
én csak azt tanácsolom:akármilyen nagy hullámvölgyben vagyunk,SOHA ne adjuk fel.és ezt most nem csak a fogyókúrára,hanem az élet összes dolgára értem :)
ÜDV,Dóri
Szia Ildikó!
Előszőr is gratulálok és nagyon sok boldogságot kívánok nektek.
Rátok nézve és látva a boldogságotokat eszembe jutott „pót anyám” egyik verse aki amúgy egy fantasztikus írónő.És ha nem bántalak meg vele nagy szeretettel le írom neked.
Későn jött szerelem.
Fújj szél,fújj,józanics engemet.
Ébressz fel álmomból,hogy az éveket,
Feledni nem lehet!
Húszéves szivvel szeretni?
Ötven éves fejjel,ki hinné?
Mind ez valóság.
Megtörtént velem.
Kicsit későn kopogtatott,
Ajtómon a szerelem.
Megtaláltam azt, kire mindig is vártam.
Kire álmaimban,forró szeretettel vágytam.
Nem hófehér paripán,s nem királyfi Ő,
De nekem, pontosan megfelelő!
Táncoslábu,vidám de mélyen érző Ember.
Ki a nehézségekkel,bátran szembenézni mer!
S Istenem,hogy tud Ő szeretni!
Ahogy még nem szerettek soha.
Azóta az életem,többé már nem mostoha.
S hogy mért mondom el mindezt tinektek?
Mert Ti is velem együtt az életből,
Már kifelé mentek.
Élni akarjatok!Ne menni készüljetek!
Kopoghat még ajtótokon is későn a szerelem.
Nem számít a kór,merjetek szeretni!
S ha kell,vidám szivvel,boldogan nevetni.
Engedjétek ha jő,had szeressenek!
Hisz későn jött szerelmet,feledni nem lehet.
Nem mondanám mind ezt,ha nem történik velem.
De idős korban is mézédes a szerelem.
S ha majd egyszer örök vadász mezőkön jártok,
Elő jönnek emlékként szép szerelmes álmok.
Izzó parázsként kell világitania,hogy
Mit mondott nektek egyszer,
Egy örök
Júlia.
Mégegyszer szerelemben boldog hosszú életet kívánok nektek.
Ibolya
Szia Ildikó,
eloszor is gratulálni szeretnék sok boldog évet kívnok Nektek.
Másodszor, csak meg akartam koszonni az Edzésmester programot és a mostiváló cikket is amit elolvashattam. Rólam talán annyit, hogy tavaly szeptemberben még 94 kiló voltam, de mára sikerult 30 kiló leadnom, visszaszereznem a 9 évvel ezelotti súlyomat, na meg persze az onbizalmamat. Sok segítséget nyújtottak az írásaid, megtanultam, hogy illesszem be a sportot a mindennapjaimba, hogy motiváljam magam, mikor semmihez se volt kedvem és foleg hogy SZERESSEM meg a sportot. Mára már az életem rész, ha két nap valamiért kimarad már fel vagyok porogve és muszály neki állnom. Feltolt energiával és hatalmas boldogsághormon bombát ad :-)
Koszonom még1szer és további sok siker a munkában és legjobbakat a magánéletben is. pussz Neked
Kedves Ildikó ! 20 éve dolgozom az edzői pályán, és 20 éve foglalkozom fogyni vágyó emberekkel ! Nagyon örülök az oldaladnak és az információknak amit leírsz, mert segít rendet tenni a fejekben, már aki hajlandó nem csak elolvasni, hanem át is gondolni a leírtakat. Az elmúlt 20 évben sokan rájöttek arra, hogy a fogyásban hatalmas üzlet van, főleg ha olyan módszerre szoktatsz embereket, ami ideig óráig eredményeket produkál, de utána jönnek vissaz a kilók, és a vendég ismét a megszokott módszerhez nyúl vissza. A megvonásos diétával kombinált akupunktúra 500 kcal ajánlott kalóriabevitellel, a rengeteg gép és csodaeszköz és csodapor, hogy csak egy párat soroljak ! Magam részéről tűzzel vassal írtom ezeket a téziseket, de még mindig kevesen vagyunk, akik kemény , következetes komplex munkával módszeresen dolgoznak.
Remélem, és kivánom, hogy utad göröngyöktől mentes legyen, és kérnélek,hogy amennyiben időd engedi, látogass meg egyszer minket egy előadás erejéig. Szeretettel várlak egy új rendszerű edzőképző intézetben , a Wellness Business Schoolban.
Üdvözlettel Szendrey Anna
[…] erősítéssel: bemelegítés, fekvőtámasz, hasizom erősítés, nyújtás. Ez volt a mai menü. Itt egy motiváló írás. Ha lankad a lekesedésem, ezt fogom […]