A hatékony zsírégetés, amiről még a legtöbb „fitness edzőnek” sincs halvány lila gőze sem

TL;DR | A lényeg

A “TL;DR” egy angol betűszó. A jelentése: Túl hosszú; nem olvastam (Too Long; Didn’t Read). Ezekben a szövegdobozokban találhatod adott oldal legfontosabb mondanivalóját. Természetesen részletek és kifejtés nélkül.

A közhiedelem szerint a legjobb zsírégető edzésforma a kardió vagy aerob edzés. A kardió és az aerob edzés a hétköznapi szóhasználatban ugyanazt jelenti. Most inkább nem mennék bele a két szó tudományos definíciójába, de azért elmagyarázni elmagyarázom, hogy azért tudd, miről is beszélek. Elvégre nem akarom, hogy végig kukán érezd magad, ha esetleg erről még nem hallottál… :-)

Leegyszerűsítve az aerob mozgás olyan közepes intenzitású mozgás, amely hosszabb ideig fenntartható, és amelynél a mozgás elvégzéséhez a szervezeted a megfelelő mennyiségű oxigént biztosítja. Általában az aerob mozgás

  • különböző folyamatokkal (úgy mint az erek és kapillárisok tágulása, az érfalak erősödése, az oxigént szállító vörösvértestek termelésének fokozása, stb.) javítja a vérellátást, különösen a használatban lévő izmokét,
  • fejleszti a szívizomzatot, és
  • csökkenti a vérnyomást.

Ezek miatt a hatásai miatt szokták kardió edzésnek is hívni. Bár a megfogalmazás nem pontos, és a kép nem ilyen egyszerű, de a mi szempontunkból most legyen ez elégséges. A „kardió”/„aerob” edzésforma a közhasználatban futást, biciklizést, lépcsőzést, sífutást, evezést, stb. takar. Vagyis, ahogy azt már említettem, olyan mozgást, amit az edzés folyamán tipikusan hosszabb ideig végeznek nem túlságosan megerőltető intenzitással.

Ez a mozgásforma áll ellentétben az anaerob gyakorlatokkal, ahol az energiatermelés  oxigénhiányban történik. Ez kevésbé hatékony módja az energiafelhasználásnak, éppen ezért a mozgásformát nem tudjuk olyan hosszú ideig fenntartani. A legtöbbet hangoztatott anaerob edzésforma a súlyzós edzés. És hogy ez neked most miért fontos? Mindjárt rátérünk arra is, csak előtte még egy fontos dolgot tisztáznunk kell.

Az aerob és anaerob gyakorlatok közötti különbségtétel ugyanis nem olyan egyszerű, hogy az előbbi pl. a futás az utóbbi meg pl. a súlyzós edzés. Ugyanis nem is annyira a gyakorlat maga aerob vagy anaerob, hanem a gyakorlat végzésének módja. Ha nagy intenzitású mozgást végzel, akkor függetlenül attól, hogy az kardiómozgás-e (tehát futás, biciklizés, evezés, stb.), az már jó eséllyel anaerob mozgás lesz. Vagyis a futás közepes sebességgel aerob mozgás, de a sprintelés már anaerob.

Hasonlóképpen, egy nagyon alacsony intenzitású súlyzós edzés inkább aerob mozgás, míg a közepes vagy magas intenzitású súlyzós edzés anaerob. A kettő közötti különbségtétel nem túl tudományos, de roppant egyszerű módja, ha kipróbálod, hogy tudsz-e beszélgetni valakivel a gyakorlat végzése közben. Ha tudsz, akkor aerob edzésről beszélhetünk. Ha nem tudsz, akadozik a lélegzeted, túl nagy az erőfeszítés, hogy koncentrálj, vagy légszomjad van, akkor anaerob módon végzed a gyakorlatot.

Felhasznált Irodalom